Credo

Kis áttekintés, hogy mire számíthattok, meg úgy bemutatkozás helyett is ez van.

X-Men

Már akkor oda-vissza voltam Magnetoért, amikor Ian McKellen játszotta, de persze az Elsők óta shipelem  durván X-professzorral, hála Fassbender és McAvoy magába szippantó kémiájának a vásznon.

Ellen lehet állni ennek?

Na ugye.

Egyébként az X-Men még azért is a szívem csücske, mert tulajdonképpen egy (mondanám, méltatlanul, de ez mindig méltatlan, nem?) elnyomott, üldözött kisebbség harcát mutatja be az elfogadásért, illetve a küzdelmeket magán az adott kisebbségen belül. Érdemes rákeresni a témára, nagyon jó cikkeket, tanulmányokat lehet olvasni a neten is. (Angolul, persze. Talán egyszer majd írok erről valamit, jövőre úgyis jön a Days of Future Past, oh yeah.)

Star Trek

A múltkorában "közepes" Star Trek rajongónak tituláltam magam, és kitartok emellett egyenlőre. Mivel a szakdogám kapcsán elég sokat foglalkoztam a fan fictionnel, elkerülhetetlenül közelebbi ismerettségbe kerültem a Kirk/Spock shippel. Ezt egyáltalán nem bánom, mert érdekes karaktereknek tartom őket, akikben rengeteg lehetőség van (ezzel most nem mondtam újat, tudom). Viszont egyelőre csak a két darab mozifilmig, illetve néhány ficig jutottam.

Sherlock

Hol kezdjem? Ez egy több fázisú megőrülés volt. Világ életemben, szinte mióta olvasni tudok, faltam a klasszikus angol krimiket. Sokáig Agatha Christie volt a kedvenc, nincs olyan könyve, amit nem olvastam volna, de azért búvópatakként mindig ott volt mellette Doyle is. (Amellett, hogy általánosságban is vonz a rejtély-nyomozás-keresés tematika.)

Holmest és Watsont shipelni viszont csak a Game of Shadows megnézése után jutott eszembe... illetve talán túlzás, hogy eszembe jutott, mivel a film olyan szinten vágja az arcodba kettőjük homoerotikus kapcsolatát, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni. És nekem ez tetszett. Akkoriban kezdtem H/W ficeket olvasni, de valahogy lecsengett a dolog, egészen a BBC sorozatig. 

Itt most tényleg nem szándékom a sorozatot méltatni, elég annyi, hogy igazán, őrülten, és mélyen beleszerettem, ami furcsa, mert ritkán esik meg velem, hogy tévéműsor (! bah) ennyire megfogjon, utoljára talán a House. (Talán nem véletlen.)

Aztán felfedeztem a csodálatos fandomot, ami legalább akkora élmény, mint maga a sorozat, és kész, függő lettem. 

Shipből van egy pár:

Johnlock, naná, OTP, kánon, örökre, és még azon is túl.

Sheriarty, mert "you are me".  (Sőt, még így hármasban is jöhetnek. Egyszer írok egy ilyen sztorit.)

Holmescest, amikor nagyon elvetemült hangulatban vagyok. (Mycroftot viszont egyedül Sherlockkal. Sajnos a Mystrade-ot a mai napig nem sikerült megértenem. Valaki majd magyarázza már el - megint. Hátha.) Amúgy nem tudom, miért, de ez az egyetlen ilyen nagyon egészségtelen shipem... oké, valószínűleg azért, mert ahhoz a nagy zsák angsthoz képest, ami a kettőjük kapcsolata, a Johnlock sztorik legdurvábbika is kellemes délutáni hajcsikázásnak tűnik. Annyira feszült és diszfunkcionális, hogy az ember nem tud nem sejteni a háttérben valami sötét titkot. (Vagy Johnnak van igaza, és Mycroft tényleg simán csak eltörte Sherlock Action Man figuráját.) 

Emellett néhány kevésbé ismert  shipnek is törzsutasa vagyok:

Sherlock/hegedű

Sherlock/kanapé. Flawless.

 Sherlock/Belstaff kabát

Sherlock/sál

Mycroft/esernyő/cigi

Marvel 

(legközelebb kifejtem, de hosszú)

Game of Thrones

Inkább csak kedvenc karaktereim vannak, talán ezért is nem írtam még a fandomban. (Nem kizárt, hogy fogok.)

Daenerys, mert ha valaki megeszik egy nyers lószívet, azt csak tisztelni lehet. Őszintén, milyen badass dolog volt már ez?!

Tyrion, mert "I have a tender spot in my heart for cripples, bastards and broken things." És messze az egyik legértelmesebb karakter az egész hatalomőrül, elkúrt bagázsból.

(A Lannisterek egyébként is közel állnak szívemhez.)

Sherlock headcanonok