2014. december 15., hétfő

The world is made of metal



Kétnapnyi intenzív olvasásnak köszönhetően született kis ficlet. X-Men fandom, Charles/Erik. 

(Utólag is köszi az ajánlókat. Újévig biztos elleszek velük.)






The world is made of metal


A narrátor megnyugtató, választékos gonddal hangsúlyozott beszéde tölti be a délutáni homályba merült előcsarnokot. A kölykök dokumentumfilmet néznek odafent a társalgóban. Charles nekidől a háta mögötti széles kőpillérnek.

…ahogy haladunk a föld belseje felé, egyre nagyobb sűrűségű rétegeket hagyunk magunk mögött. Előbb a földköpeny, majd a külső-, és végül a belső mag. Ez utóbbit Inge Lehmann dán szeizmológus fedezte fel ezerkilencszázharminchatban, amikor a földrengéshullámoknak a Föld belsejében való terjedését figyelte.
A belső mag a Föld legbelsőbb, mintegy ezerkétszáz kilométer sugarú része. Elsősorban vas és nikkel…

A világot fémből alkották, gondolja Erik elégedetten, miközben Charles fölé hajol, fémből, és nem gondolatokból.

Most jöttek be odakintről. Lassan rájuk esteledett a séta közben, ami eredetileg csak a gyakorlópálya megtervezését szolgálta, de aztán térben és időben is jelentősen elnyújtotta a mutánstársadalom jövőjéről kitörő spontán vita. Charles arca magával hozta az alkony hűvösét.

Erik Charles bolyhos pulóvereit látva mindig szánakozik. Világgá ordítják, hogy Charlesnak nincs komolyan vehető kapcsolata a realitással. A remények, elképzelések, emlékek ködpáraként hűlnek rá a merev krómfelszínre. Letörölhetőek.

Ami nem letörölhető, mert abból a legbelsőbb magból, a Föld szívéből ered, az az auswitzi tábor dupla szárnyú vaskapuja. Az univerzum mély meggyőződéssel hisz a koncentrációs táborok lehetőségében.

Erik ujjai alatt a sötétkék gyapjú simulékony szálai. Charles szája forró. Izzó vas és nikkel, Erik látja, érzi  a szilárd tömegét.

Nem az első vitájuk volt. Charles ugyanis bolond. Erik emiatt egyszerre dühös rá és fogja el valami gyomorból jövő remegés, szűkölő rettenet. (Hát nem tudja, hogy a világot fémből alkották?)

Emlékszik egy estére, kint ültek a ház előtti placcon, Hank, Raven, Sean, mindenki, fogyott nem kevés bor is, és Charles sosem bírta jól az alkoholt, minden meggyőződése ellenére sem.  Egyszer-egyszer egy hullócsillag tűnt fel az égen. Hank valamit zagyvált a kívánságokról, amiket nem szabad elárulni (mintha nem tudta volna mindenki amúgy is, ő mit kívánt), és a többiek kuncogtak rajta, de a következő fénysuhanásnál azért lehunyták a szemük egy pillanatra, és elnémultak. Charles is. Meztelen volt az arca ebben a két szívdobbanásnyi időben, amíg a csillag lehullott. A megdöbbentő az volt, hogy még ebben a meztelenségben is megmaradt benne az a szelíd jólneveltség, jólnevelt vonások, jólnevelt száj.

Egyedül Erik nem talált semmi romantikusat az eget kettévágó meteoritok zörgő fémtestében.

(Nem gondolatból.)

Szóval, Charles. A csuklójánál ragadja meg őt, és húzza fel a lépcsőn, fel a szobája felé. Mintha kellene húzni. Lábujjhegyen eltipegnek a társalgó félig nyitott ajtaja előtt. Összenéznek. Majdnem kitör belőlük a röhögés.

Szegény Charles. Erik néha ránéz, és olyan érzése van, mintha egy hipotetikus jövőből pillantana vissza rá, a jövőből, amiben ő már megölte Shawt, amiben Charles ideái már elkerülhetetlenül és végérvényesen alulmaradtak a…
...az ott uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek. A hőmérséklet feltételezetten öt-hatezer Celsius fok között alakul, míg a nyomás háromszáz-háromszázhatvan gigapascal értékek között...
… szilárd realitással szemben. A világ fémből készült. Szegény, szegény Charles.


*


Charles elnézi az alvó Eriket. Ahogy a homlokát ráncolja, álmában is. Charles mosolyog. Mosolyog azon, Erik hogy nem jött még rá, hogy azt a baszott sok fémet egyetlen gondolat formálta a világ alakjára. 

6 megjegyzés:

  1. Ez most így a jegyzetek tengere alatt elveszve olyan jól jött nekem... nem is tudom szavakba önteni mennyire. A srácok édesek és rémesek és ahogy a narrátor szöveget beleszőtted az nagyon tetszett.
    Köszi érte és nagy ölelés. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ficeim a jegyzetek tengerén hajózva bármikor vitorlaként felhasználhatóak. :P Nagy ölelés neked is, és sok kitartás!

      Törlés
  2. Bravúros a szerkesztés, valahogy a novella szavai is föld-rétegekként fekszenek egymásra és egy közös súlypont körül forognak, aminek a vasmagja ez a két idióta. Mégilyet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *örömködik egy sort a hozzászólásról értesítő mailt meglátva* Amikor még érzem, hogy nem érzem a karaktereket annyira, akkor mindig a kompozícióba menekülök ijedten. Meg bebiztosítom magam a ficnél várhatóan sokkal jobb fanartokkal. XD

      Törlés
  3. Szia!
    Úristen úristen úristen, ez nagyonnagyonnagyon. Oké. Abszolút nem vagyok benne a Cherik-mániában, az X-mennel kábé az eredeti trilógia idején volt komolyabb kapcsolatom, aztán az szép fokozatosan egyre lazult az évek alatt. (Nem is vagyok biztos benne, hogy láttam az új filmek mindegyikét. Hány van belőlük?) De mostanában óvatosan és némi fanfiction-farvizeken egyensúlyozva tervezek visszaszivárogni oda. Emiatt a fic miatt, teatyaég, ez! Annyira szeretnivaló!
    Eriknek minden fém, a föld is fém és az égből aláhulló csillagok is fém és azon csodálkozom, mikor jut el odáig, hogy az ember is csak fém lesz, vagy talán nem csak, hiszen neki ez a legtöbb, a legjobb, a legdicsőbb. És felbukkant a múlt és a jövő is, miközben kőkeményen a jelenben maradtunk, imádom az ilyen idő-átívelős gondolatmeneteket. "A remények, elképzelések, emlékek ködpáraként hűlnek rá a merev krómfelszínre." Olyan szép, és előrevetíti Charles tragédiáját a járóképessége elvesztésével, és... és.
    Az utolsó mondattal megkoronáztad. Hogy éppen Charles káromkodik, és mennyire igaza van, te jóságos ég. És végig tudta, mi megy Erik fejében. Egyemmeg.
    Imádlak, kedvencelem, írj még velük is. (Oké, Marvelt elsősorban, de velük is.)
    Pussz: B. B. (KK-tag, a Merengő Fórumon megtalálsz bennünket)

    P. s.: mailed várom :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. *jé, ilyet is írtam egyszer*

      A Cherik párosítás és az egész X-men fandom különösen fájdalmas nekem, várok, tartogatom, nem igazán merek hozzányúlni. Ez a kis ficlet kivétel. Azért persze nem elképzelhetetlen, hogy írok még velük, de most jelenleg máson dolgozom, többek között Marvelen is. :)

      Puszi,

      Lidércke

      Törlés